Elérhetőségek:

Szent Bertalan-templom
Kincstára 

3200 Gyöngyös,

Szent Bertalan utca 3.

Tel: +36-37/300-072
E-mail: vezeto@szentbertalankincstar.hu

Általános információ: gyongyoskincstar5@outlook.com


Nyitvatartás:

Hétfő:  szünnap
Kedd-péntek:10-17                                                                   Szombat:10-14
Vasárnap: 15-17
(Vasárnap csak 15 fő feletti csoportokat tudunk fogadni előzetes bejelentkezés alapján.)

 

 

A kiállítás története

Kincstártörténet

Az épület dísztermében Dr. Nagy Lajos apát-plébános 1991-ben kiállító termet hozott létre, annak a különös sorsú és páratlan értékű egyházi gyűjtemények, amely méltán viseli az ötvös tárgyak vonatkozásában az ország második legértékesebb gyűjteménye rangot, az Esztergomi gyűjtemény után.

 

A 15-18. századból, olyan egyedi különlegességek szerepelnek a gyöngyösi Szent Bertalan Templom Kincstárában, amely a késő gótika és a kora reneszánsz szakrális művészetének kordokumentumai. Nemzetköziségére utal, hogy Felvidéki mesterek kezei közül került ki a legtöbb 15. századi kehely. Nagyszombatban készült tárgyak jelzései alapján mutatják a Gyöngyösre települt jezsuiták – egyik – hatását. A Szent Bertalan Templom ma már nem létező gótikus szárnyas oltárainak tartozékaiként a kelyhek, az úrmutatók és egyéb liturgikus eszközök megrendelői a város iparosai, kereskedő és szőlőtermelő polgárai, különösképpen pedig az általuk fenntartott oltártársulatok, melyeknek története, a közelmúltban összegyűjtött anyag alapján is külön bemutatást igényel. A tárgyak megrendelési és származási helyei, valamit a későközépkori kereskedelmi utak (a szőlő és bor útjai), nemzetközi, hazai és helyi szinteket mutatnak a gyűjtemény-együttesben is.

 

A kiállítandó tárgyak története

Különös sorsú gyűjtemény a Gyöngyösi. Műkincseinek története valóságos kalandregénybe illik. Eszmei és esztétikai értéküket tekintve is értékes tárgyak önmaguktól, önmagukról mesélnek. Mesélnek egy városról, amely századok óta a Mátra kapuja és ősi központja. Mesélnek arról, hogy egy a honfoglalás kora óta létező település miként fejlődött, milyen szerepet kapott a magyar történelemben, és a messze földön híres ötvös céheknek és gazdag kulturális életnek hogyan adott otthont. Beszélnek a tárgyak arról is, hogy a több száz évvel ezelőtt élt mesterek, művészek és mecénások együttes erővel milyen kincseket hoztak létre. Hogy egy mezőváros a XV. századi Magyarországon mennyiféle értéket tudott teremteni.

Megmentésük: 1945-től

A gyűjtemény darabjait a II. világháború alatt az egyházközség három tagja elásta, és hollétét senkinek sem árulta el egészen 1967-ig. Attól tartva, nehogy a „Felszabadító Szovjet katonák” a páratlan értékű kincset magukkal vigyék, elrejtették azokat, és esküt tettek, hogy amíg hazánkban állomásoznak az idegen csapatok, nem fedik fel a kincsek rejtekhelyét. Az idegen csapatok itt tartózkodási ideje azonban hosszabbra nyúlt, mint sejtették. A három ember lassan megöregedett, és amikor közülük kettő már átköltözött az örökkévalóságba, a harmadik is elgyöngült állapotban lévén, az akkori plébános Dr. Katona István kikönyörögte belőle a tikok titkát, hogy hova rejtették a templom kincseit. A kincsek ugyan is templom tornya alatt várták a szebb napokat. A plébános és az akkori káplán az éjszaka leple alatt, átmentek a templomba és kikopogtatták a megnevezett falrészt. A vastag falak rejtekéből csakugyan előkerültek a monstranciák, kelyhek, füstölők, ékkövekkel kirakott egyházi tárgyak. A hatvanöt ötvösmű mind számában, mind korát illetően igen jelentős értéket képvisel. Legrégibb darabja 1307-ből való. Egyedinek és különlegesnek számítanak a felvidéki ötvösműhelyekben készült, 15-16-századi bőrtűs-filigrános kelyhek. Az egész világon tizennégy darabról tudnak, ebből a gyöngyösi kincstár őriz hetet. A számos kelyhet, cibóriumot, úrmutatót és egyéb tárgyat kiemelt egyházi eseményeken használták, egészen 1934-ig. Később különböző raktárakban helyezték el. Volt közöttük olyan is, amit sajnos értékesítettek.

1991-ben kapott helyet a mintegy százötven tárgy a fent említett Szent Korona Házban. Ennek több mint húsz éve. A most már kamerákkal, riasztórendszerrel, komoly biztonsági felügyelet mellett őrzött tárgyakat azonban az idő koptatja, és a rejtekben tartott kincseket egy maroknyi látogató ismeri csupán.

Új múzeum születik

Így született meg az elhatározás a mostani plébánosban, az egyházközség vezető személyeiben és a város vezetésében, hogy egy Európai Uniós pályázat révén, méltóbb környezetet teremtsenek a ritka és különleges tárgyaknak. 2009-ben sikeres pályázat révén hozzá is jutottak a megfelelő összeghez, a munkálatok azonban eléggé elhúzódtak, hiszen a kincstár kialakítása egyben azt is jelentette, hogy e patinás épületnek mintegy a felét a biztonsági és a korszerű technikai viszonyoknak megfelelően, át kellett alakítani. Amíg az átalakítás történik, és tágasabb bemutató tereket kapnak a táragyak, sajnos megtörtént az, ami ezekkel a tárgyakkal még sohasem. A kevésbé értékes tárgyakból kiállítást rendeztek a Szent Bertalan Templom északi karzatán és egyik éjjel rablók jártak a helyszínen.

Ellopás és megtalálás 2012-ben

Augusztus 20-án reggel az ünnepi szentmisére gyülekezett a város polgárai és előkelősége. Az ezen a napon bemutatott szentmise után a templom előtti téren ünnepi műsor kezdődik, helyi, megyei és olykor országos rendű-rangú személyek társaságában. Szent István király ünnepét, az Alkotmányt és az Új Kenyeret ünnepelni jönnek össze. Nos, ezen a reggelen, a harangozó a szokottnál kissé korábban érkezett a Szent Bertalan templomba, amit a gyöngyösiek egyszerűen csak Nagytemplomnak neveznek. A templom északi bejáratát azonban megrongálva találta. Az éppen ott folyó építési munkaterületet falappokla elzárták a közterülettől, és így, ebben a takarásban a rablók Szent István király ünnepének éjszakáján nyugodtan tevékenykedhettek. A Szent Bertalan Templom Északi Karzatára feljutva az ott ideiglenesen elhelyezett kiállítási tárgyakból elloptak 5 értékes darabot. Nagy erőkkel indult meg a tettesek utáni nyomozás, és három hónap múlva előkerültek az elrabolt kincsek. Igen különleges ajándéka a gondviselésnek, és a hathatós rendőri nyomozásnak, hogy az elveszett tárgyak éppen egy hasonló ünnepi szentmise előtt kerültek meg. Október 23-án szintén együtt volt a város az ötvenhatos emlékezésre, amely ugyancsak szentmisével kezdődik, és a plébános ott jelenthette be: előző napon előkerültek az ellopott kegytárgyak.

Sajnos, azonban igen rossz állapotban kerültek elő. A tolvaj szinte mindegyik tárgyat eltörte, vagy több darabra szedte. Mindegyikük sérülten került vissza, mert az elrejtéskor megpróbálta az egyébként dilettáns betörő, minél kisebb helyre beszorítani a darabokat. Van, amelyiket több darabra tört. A kiállítás mellé két restaurátor műhely is épül, egy textil és egy ötvös műhely.

A leendő restaurátor műhely első munkái között lesz minden bizonnyal a saját kegytárgyak rendbehozatala is.